Nem sok olyan DJ/producer van ma az elektronikus zenei szcénában, mint Deadmau5. Ezt az állítást akár bárki mondhatná, aki valaha is találkozott bármelyik számával, mixével, vagy bármilyen mozdulatával. Hihetetlen népszerűsége valószínűleg abban áll, hogy meg tud mozgatni olyan rétegeket is, amelyekben nem az elektronika iránti rajongás a fő csapásnyom. Hallottam már rockzene rajongókat, klasszikus és komolyzenét kedvelőket Deadmau5 egy-egy számáról beszélgetni és szavaikban még csak nyoma sem volt becsmérlésnek, éppen ellenkezőleg.

A titok valószínűleg a többműfajúságban rejlik. Egy átlagos producer általában elkötelezi magát egy műfaj mellett (csak néha próbál új dolgokat és legtöbbször visszatér a gyökerekhez) és kitart mellette a pályafutása végéig. Ez Deadmau5 esetében nem így van. Ő képes akár minden egyes albumában más műfajú számokkal előrukkolni és teszi ezt olyan profizmussal, hogy az ember szó szerint eldobja az agyát egy új megjelenéstől. A titok másik része talán a fellépésben lehet. Arról mi más juthatna eszünkbe, mint a hatalmas egérfej, ami a DJ védjegyévé és elsőszámú ismertetőjegyévé vált az évek során. Deadmau5 jön, felveszi az egérfejet, beáll a pult mögé és belevág a szettbe, megindul a lézershow és az effektek tánca és mindenki elalél. Nem is csoda, hogy sokan a világ legmeghatározóbb audiovizuális élményeként emlegetik Deadmau5 fellépéseit.

De ugorjunk vissza a kezdetekre, induljunk onnan, hogy hogyan lett egy kanadai srác a világ egyik legjobb és legmeghatározóbb zenei alakja.
Az eredeti nevén Joel Thomas Zimmerman, 1981. január 5-én született Niagara Falls-ban, Kanada Ontario tartományában és most is Kanadában, Torontóban él. A művésznevének eredete sem mindennapi sztori. Egy nap a számítógépének házában, miközben a videokártyáját cserélte, talált egy döglött egeret. Az esetet megosztotta chat-es ismerőseivel, akik a „döglött egeres gyerek”-ként kezdték emlegetni és így ő fel is vette a nevet, ami akkor ’Deadmouse’ volt, de ezt később leegyszerűsítette és így született meg a művésznév, amit ma is milliók ismernek világszerte.
2005-ben jelent meg az első stúdió albuma Get Scraped címmel. A cd-n 16 szám volt, amikben főként a progressive house dominált, de mellette megjelentek más műfajok is, mint a trance, az electro, az ambient, a minimal techno vagy éppen a breakbeat. A szakma lelkesedéssel fogadta az alkotást és valószínűleg mindenki érezte, hogy egy új szellemű és igen nagy tehetség első kísérlete ez a művészetének átadására.
Deadmau5 – 8bit

A második stúdióalbum a Vexillology volt 2006-ban, ami egy színtiszta progressive house albumra sikeredett, tíz igen ütős track-kel.
Ezután következett a nagy áttörés, 2008-ban, amikor is kiadták Random Album Title címmel a harmadik stúdióalbumát. A szakma és a közönség is egyértelműen megőrült tőle. Minden benne volt, amit csak egy zenész hátra akar hagyni az utókornak. Szintén a progressive house dominált, de igen nagy szerephez jutott a trance és az electro vonulat is. Az Alone With You, az Arguru, a Not Exactly és a Kaskade-el közös munka az I Remember mind a közönség kedvence lett egy csapásra és a kritikusoktól sem maradt el a díjeső értük. Furcsa dolog volt az a tény, hogy az album legnépszerűbb és legkedveltebb száma a Faxing Berlin lett. Ez pusztán abból fakad, hogy a Faxing Berlin egyszerűsége ellenére (csupán néhány ütemből áll) az egyik legszomorúbb szám, amit az elektronika valaha is kitermelt magából. Talán ezért is ragadhatott magával mindenkit, minden hallgatót megérintett valamilyen szempontból és talán egyszerűen csak vágytak a megértésre. A Not Exactly-vel díjat nyert a Beatport Music Awards-on, a Juno Awards-on pedig a Random Album Title megkapta az év legjobb Dance albumának díját. Emellett Deadmau5 11. helyen végzett az évben a DJmag. com Top 100-as listáján.

2009-ben látott napvilágot a For Lack of a Better Name. Az album a szokásos progressive house mellett megint trance és electro jelleget mutatott, ezen kívül bővült a tech house eszköztárával és hatásával. Megjelent rajta a Ghosts ’N’ Stuff című alkotás, ami szintén hatalmas közönségsikert ért el (Nero készített belőle egy igen ütős remix-et!), az FML és a Hi Friend! sorozatokban tűntek fel betétdalként. Az album utolsó száma a Strobe volt, amiről valószínűleg csak szuperlatívuszokban lehet szólni. Több mint tíz percének minden egyes másodperce a legnagyobb zenei tudásról és alázatról árulkodik. Egy több mint tíz perces epikus vallomás arról, hogy a zene végső soron befogadható, de talán lényegileg felfoghatatlan. Nem is csoda, hogy sokan azonnal kikiáltották minden idők egyik legjobb számának. A Juno Awards-on szintén elhozta az év albuma díjat, az igen rangos International Dance Music Awards-on (amit csak az elektronikus zene Oscarjaként emlegetnek) díjat nyert a Ghosts ’N’ Stuff és jelölt volt a Strobe is. Az év más szempontból is fontos volt, mivel Deadmau5 megkapta élete első Grammy-díj jelölését egy fantasztikus remix-ért, amit Morgan Page feat. Lissie The Longest Road című számából készített. Ebben az évben felfelé menetelve hatodik helyet ért el a DJmag-en.

2010-ben kijött a furcsa című 4×4=12 album. Ezt már a kortárs zenében beindult változásokhoz és trendekhez igazította, így kapott helyet a szokásos progressive mellett a dubstep hangzás és ízlésvilág. Ez főként a Raise Your Weapon és a One Trick Pony című számokban lelhető fel. Ezeken kívül remek nóták kaptak helyet a tracklist-ben, olyanok mint a pörgős Some Chords, vagy a Másnaposok második részének egyik betétdalának választott, Sofi Needs a Ladder. Az album igen nagy visszhangra talált és ez felkeltette a Grammy figyelmét is és ők három jelöléssel honorálták a szerző és társainak munkáját. Az album jelölt volt a legjobb tánczenei album kategóriában, a Raise Your Weapon pedig a legjobb tánczene kategóriában. A harmadik jelölését Foo Fighters Rope című számának remixeléséért gyűjtötte be. Sajnos a díjak elmaradtak, mivel a zsűri a vele egy kategóriákban versenyző Skrillexnek adta a díjakat.
Deadmau5 – 4×4=12

Az albumokon kívül számos egyéb zenei kiadványa jelent meg (köztük 2011-ben a Meowingtons Hax Tour Trax, ami többségben népszerű dubstep alkotók munkáit tartalmazta), többször voltak cameo-szerepei különböző sorozatokban, melyekben a zenéi betétdalok voltak, köztük az igen népszerű Gossip Girl-ben.
Izgatottan várjuk a következő munkákat.

Írta: Reke Balázs